1) a patkoland� l� megvizsg�l�sa: L�nyege, hogy kider�ljenek esetleges hib�k a v�gtagok �ll�s�ban, az iz�letek mozg�s�ban, illetve ellen�rizni kell a pata form�j�t �s jellemz�i, a vizsg�latot �ll� �s mozg�sban l�v� �llaton egyar�nt el kell v�gezni;
2) l� r�gz�t�se: t�bb� (zabla vagy k�t�l) vagy kev�sb� (gy�r�vel a falhoz r�gz�tett l�nc, mely m�sik v�g�n a k�t�f�khez vagy a fej sz�jakhoz illetve a szemellenz�h�z kapcsol�dik) energikus m�dszerrel, majd felemelj�k a patkoland� l�bat;
3) patk� elt�vol�t�sa: a kov�cs leemeli az elvert sz�gfejeket kalap�ccsal �s fesz�t� �kkel, majd a sarkok fel�l a patk� hegye fel� gyeng�den leemeli a patk�t, miut�n az �sszes sz�get kih�zta;
4) pata rendbet�tele: a k�t patkol�s k�z�tt keletkezett k�r�m t�ln�v�seinek elt�vol�t�sa, kialak�tva a pata megfelel� ar�ny�t �s el�k�sz�tetts�g�t az �j patk� felhelyez�s�re. A m�velet sor�n sorban a pata minden r�sz�n elv�gezz�k a tisztogat�st: fal, bev�g�sok �s talp kiegyenl�t�se;
5) patk� felhelyez�se: a kov�cs felhelyezi a m�r el�k�sz�tett �s megfelel� m�ret� patk�t, el�sz�r behelyez k�t sz�get, az ujjak mindegyik�be egyet, azt�n a f�ldre engedi a l� l�b�t, hogy ellen�rizze a patk� fekv�s�t, majd beveri a t�bbi sz�get, melyeket lev�g �s a falak fel� elver;
6) a n�gy patkolt l�b egy�ttes ellen�rz�se: megvizsg�ljuk az �llat mozg�sa k�zben, hogy a patk� t�k�letesen illeszkedik-e mindenhol.
 
A patkol�s v�gezhet�:
   
- melegen: ilyenkor a m�g izz� patk�t n�h�ny pillanatra a pat�ra helyezz�k, ezzel is megk�nny�tj�k a pata t�k�letes illeszked�s�t a patk� v�jat�ba.

El�ny�k: a patk� olyan m�rt�k� hozz�idomul�sa a pat�hoz, hogy annak meghosszabb�tott profilj�nak t�nik.

H�tr�nyok: nem alkalmazhat� t�l puha vagy v�kony k�rm� lovak eset�n.

 
- hidegen: az el�zetesen a patkoland� l� pata m�ret�re legy�rtott patk� felhelyez�se, kiz�r�lag a pata form�l�sa r�v�n, nem �getve meg a forr� patk�val a pat�kat.

El�ny�k: a kov�cs v�gezheti a patkol�st a teny�szetben, nincs sz�ks�ge a muhely�nek a teljes felszerel�s�re, el�re gy�rtott patk�k ker�lnek alkalmaz�sra.

H�tr�nyok: nagy szak�rtelmet �s gyakorlatot ig�nyel a patkol�kov�cs r�sz�r�l, mivel neh�z olyan patk�t k�sz�teni, ami t�k�letesen illeszkedik a pat�hoz, a patkol�s esetleg kev�sb� lesz er�s.
 
 
Tan�csok:
   
- A rosszul v�gzett vagy elhanyagolt patkol�s gyakran okoz�ja k�l�nb�z� l�bbetegs�geknek �s elv�ltoz�soknak.
- Nagyon fontos meghat�rozni a patkol�sok gyakoris�g�t, melyet a k�rm�k n�veked�se �s a patk� elhaszn�lts�ga hat�roz meg. Nincs szab�ly a gyakoris�gra, az �tlag azonban 40 nap.
   
A t�l gyakori patkol�s az�rt k�ros, mert a k�rm�t alkot� szaru szerkezete s�nyli meg, de sokkal nagyobb k�rokat okoz, ha t�l sok id� telik el k�t patkol�s k�z�tt, mert egyr�szt megv�ltozik a v�gtagok �ll�sa, �sszesz�k�l a l�b m�rete, mivel a r�gi k�r�m, amely kem�nyebb �s rugalmatlanabb, akad�lyozza a l�b dilat�ci�j�t.
   
- Az els� patkol�s csak az �llat teljes kifejl�d�se ut�n v�gezhet� el, semmik�ppen sem kor�bban, mint h�rom �ves korban.
- A l�b �ps�g�nek meg�rz�se �rdek�ben gondoskodni kell az �llat rendszeres mozg�s�r�l, a hossz� pihen�s miatt a szaru termel�d�se a pat�kon lelassul, ez�ltal a pata �sszesz�rad, �s elveszti rugalmass�g�t.
- Zs�rok haszn�lata a pata �pol�s�ban az�rt javasolt, mert p�tolja a reszel�ssel �s a patkol�ssal elvesztett term�szetes vitriolos r�teget, illetve megakad�lyozza a pat�k felpuhul�s�t, amikor a lovak vizes terepen vannak vagy dolgoznak. Sz�raz helyen, sz�raz, meleg kl�m�ban tartott lovak eset�n zs�rok helyett elegendo b� v�zben lemosni id�nk�nt a pat�kat, ezzel felfriss�tj�k a l�bakat �s felpuh�tjuk a k�rm�ket.