Kisbéri félvér
2005.08.18. 22:45
Környezet: Kontinentális éghajlat
Eredet: 1853
Jelleg: Melegvérű
Szín: Pej, sárga
Hasznosítás: Hátas,-könnyű hámosló
Származás: Magyarország-Kisbér
Marmagasság: 160-175cm
Súly: 500kg
Küllem:
Feje nemes, nyaka hosszú, jól ívelt. Szügye középszéles, háta középhosszú.Lapockája dőlt, a mar kifejezett, hosszan hátranyúló. Ágyéka néha a kelleténél hosszabb. Fara enyhén csapott, lábai hosszúak, vékonyak.
Jelleme:
Vágtája nyújtott, tetszetős. Gyors és kitartó. Igényes fajta, fejlődése gyors. Ügetése puha, tért ölelő. Kiválóan ugrik. Hobby vagy túralónak kifejezettem alkalmas.
Elterjedtsége, állománynagysága:
A magyarországi hagyományos lófajták közül a kisbéri félvér rendelkezik a legtöbb törzskönyvi ellenőrzés alatt álló egyeddel. Az egyesület nyilvántartásában több, mint 1000 méneskönyvi kanca és 124 fedezőmén szerepel.
Történet:
A fajta Kisbérről kapta a nevét, amely a Batthyány család birtoka volt. Az 1848-49-es szabadságharcot követően a birtokot elkobozták a csládtól, és 1853-ban az osztrák kormány kiadta a parancsot: Kisbér katonai ménes lesz! Kisbéren 100-150 vegyes származású tenyészkanca volt, ezeket angol telivérekkel keresztezték. Az így előállított félvér mének az országos fedmén igényt, és a telivért is pótolták. Másod és harmadosztályú telivér mének helyett, ezeket a félvéreket adták a köztenyészet számára. Ezek lettek a kisbéri félvérek. Kisbér Magyar Királyi Állami Ménes lett. A 2-dik világháború előtt azonos tenyésztési technikával létrehozott trakehneni fajtából állítottak be törzsméneket a kisbéri ménesbe. 3 mén bizonyult ígéretesnek: Széplak, Formás, Lobogó. Karrierjüket a 2-dik világháború törte ketté. Lobogó geológiai vonala teljesen felszámolódott, Széplak és Formás vonala viszont ma is él. A fajta felett a vészharangot a magyar lótenyésztés 1960-as évek elején kongatta meg. Csakis a fajta megalkotóinak, valamint a ménes dolgozóinak, és azoknak a katonáknak köszönhető, akik a lovakat a saját életüknél is többre becsülték, hogy ma is beszélhetünk kisbéri félvérről. A Batthyány ménesben sok olyan híres nagynevű mén élt, mint Buccaneer, Cambuscan, amely jelentős hatással volt valamennyi magyar lófajtára. A fajta kialakításában nagy szerepet játszottak az alábbi telivér ménak: Kozma, Fenék, Filon, Shannon, Denschter, Michael, Slieve gallion, és Maxim. A fajtát 1956 óta Sötvényben tenyésztik.
|