A tenyésztő

A tenyésztő "állítja elő" a versenyzés alapanyagát, a versenylovat. Ménesében tenyészkancákat tart, melyeket korábban származásuk ill. versenykarrierjük  és megfelelő egészségi állapotuk alapján választott ki. Ezeket a kancákat mérlegelés után megfelelő ménnel párosítja, hogy minél jobb utódaik legyenek. Az apaállat lehet saját tulajdon, bérbevett mén, vagy bérfedezést vállaló tenyészmén. Ez utóbbi esetben a telivér kancát szállítják a tenyészménhaz, mivel a mesterséges termékenyítés eredményét nem ismerik el a méneskönyvek telivérnek. A megszületett csikók legalább 1 évig a ménesben nevelkednek, aztán évesen vagy 2 évesen kerülnek eladásra. A tenyésztő költségeit nagyészt a csikók vételára, másrészt egy normális keretek közt zajló versenyéletben a megnyert díjakból jutó részesedés, az eladott, tehát más tulajdonában lévő lovak eredménye után is jutó tenyésztési prémium fedezi. A tenyésztők többsége persze maga is futtat, egyrészt az el nem adott lovakat próbálja versenyeztetni, másrészt az eleve eladásra nem kínált, tenyésztési lovak képességvizsgálata is az ő neve alatt zajlik.

A tulajdonos

A tulajdonos a versenyélet legjelentősebb finanszírozója. Ő az, aki megveszi a csikót a tenyésztőtől, majd tréningbe adja az idomárnak, fizetve a ló tartását és a munkadíjat.Az ő bevétele a ló eredményes szerepléséért járó versenydíj, ennek kellene fedeznie az egyszeri vételi kiadást, és a folyamatos tartási költségeket. A tulajdonosok pozíciója igen széles, 40-50 lovat tartó nyagyfuttatótól, az 1-2 lovat tartó kistulajdonosig.Van, aki vállalkozása nyereségét fordítja erre, van, aki örökség révén jut több lehetőséghez, és van, aki szinte a szájától vonja meg a falatot, hogy legyen kinek almát, sárgarépát vinni. A Turf persze nem egyszer kiszámíthatatlan. Hosszú távon a nagyok valószínűleg elérik céljukat. A futtató saját céljaira tenyészt versenylovakat, de álltalában a legtöbb tulajdonos nagy álma, hogy egyszer saját tenyésztésű lóval nyerjen Derby-t.

Az idomár

Az idomár vagyis a tréner, a ló versenyre való felkészítéséért felelős. Vezet egy kisebb közösséget, a nevével ellátott istállót. A rábízott lovak számától függ az istállószemélyzet létszáma: lovászok, lovastanuló(zsokéjelölt) valamint a hivatásos zsoké. Az idomár jellemzően vállalkozó, aki istállóját gazdasági egységként vezeti, elszámol a tulajdonossal, alkalmazottakkal, pályával egyaránt. Feladata végezni vagy irányítani a csikók betörését, a versenylóvá nevelés, majd a lovak formába hozása-tartása, versenyre való felkészítés. Ugyanakkor felelős a ló egészségéért, feladata e tekintetben az egészségügyi problémák felismerése, esetleg kezelése. Az idomár személyisége, bizonyított szakértelme, korábbi eredményei jelentik a garanciát a tulajdonos számára, hogy jó helyre került a lova. Bevétele a tartásdíj és a %, ami a nyert versenydíjakból való jutalék mérékét fejezi ki. Az idomár foglalkoztatása piaci alapon történik: a sikeresebb tréner esetenként egy kisebb istálló lólétszámának többszörösével dolgozik. A legsikeresebb magyar galopp tréner Imperiál egykori idomárja, Aperianov Zakariás, aki pályafutása során 17 derbygyőztest nevelt, és 15-ször volt champion.

A versenylovas

A versenylovas vagyis zsoké, álltalában lovászként kezdi szakmai pályafutását. Ha munkában rátermettséget igazol, trénere lovaglási engedélyt kér számára, és mint lovastanuló a nyilvános versenyeken is lovagolhat, ahol 3 és 1 kg engedményt kapaz általa vitt ló, ezzel ösztönzik az idomárokat a fiatalok foglalkoztatására. Újra bizonyítania kell, csak a 10-dik nyerése után kap ostorhasználati jogot. Ezután már csak 2 és1 kg az engedménye, de az ostorral együtt elég csábító ahhoz, hogy a tehetségét végleg bizonyítsa. 25 verseny után zsokéjelöltnek nevezik, ekkor már csak 1 és 1 kg engedményt kap, végül a 40-dik versenyével nyeri el a zsoké minősítést, ettől kezdve nincs engedménye. A zsoké a versenyüzem sztárja. Segíti a lovakat a minél jobb teljesítményre,. Álltalában alacsony termetű, könnyű súlyú ember, hisz a felszereléssel együtt kell tudni vállalnia az 50-60kg közötti súlyt, mint lovaglási terhet.

Versenyintézőség:

A versenynap legfőbb őre, a pálya állapotától, a szereplők megfelelő megjelenéséig minden az ő ellenőrzési hatáskörébe tartozik. Leginkább persze a futamok felügyelete, a szabályok betartásának ellenőrzése. Számonkérési, bűntetési jogköre van szabálytalanság, hanyagság, sportszerűtlenség esetén. A lóversenyélet egyik garanciája.

Versenytitkár

Elsősorban a versenyélet szervezése, feltételrendszerének kialakítása a feladata. Az éves versenynaptár és az egyes versenynap programjainak a megszerkesztése egyaránt.

Hendikepper:

A versenyek eredményeinek feldolgozása, a lovak futott formáinak értékelése, a hendikep beállításoknak a futások alapján történő folyamatos módosítása a feladata.

Starter:

A start technikailag korrekt lebonyolításáért felelős, és azért, hogy senki ne szerezzen jogtalan előnyt. A fegyelmezettlen indulókkal szemben szankcionálási joga van.

Lóversenyzést Felügyelő Bizottság:

Kijelöli a versenyintézőség tagjait, dönt az engedélyek kiadásáról. A lóversenyzés legfőbb felügyelő szervezete.