Az ig�sl� munk�j�t mkp-ban szok�s m�rni. (Ez m�szaki-mechanikai m�rt�kegys�g; l mkp = 9.807 J = 3.704 0.000001 LEh). Az ig�sl� munk�j�t �CSAG (1971) a k�vetkez�k�ppen csoportos�tja: k�nny� munka (0.7-1.5 milli� mkp), k�zepes munka (1.5-2.0 milli� mkp), neh�z munka (2.0-3.0 milli� mkp) �s igen neh�z munka (3.0 milli� mkp f�l�tt). De mint m�r CSUK�S (1952) kifejti, a dolgoz� l� �ltal kifejtett munka csak hozz�velt�leg it�lhet� meg. Hat�ssal van ugyanis r� a testalakul�s m�dja, a gyorsas�g, a gyakorlotts�g, az �t min�s�ge, az esetleges vemhess�g vagy szoptat�s stb. �gy a m�r ismertetett sz�ks�gleti �rt�kekkel t�rt�n� sz�m�t�s mellett elengedhetetlen az �llat kondici�j�nak folyamatos figyelemmel kis�r�se �s a fejadag sz�ks�g szerinti korrig�l�sa.

Az ig�slovak takarm�nyoz�s�t olcs� t�megtakakarm�nyokra kell alapozni. Igy a klasszikus sz�na-zab-szalma tri�sz mellett a sil�kukorica-szil�zs, a sz�r�tott cukorgy�ri r�paszelet, cukor- �s takarm�nyr�pa, illetve m�g az �n. mell�kterm�k-szil�zs (kukoricssz�r+melasz+r�paszelet) is sz�ba j�het. Az abrak nagyobb h�nyd�t (ak�r 100%-ig) k�pezheti kukorica. Az eml�tett takarm�nyok szeg�nyes, vagy kiegyens�lyozatlan hat�anyag-tartalma miatt az �sv�nyianyag vitaminkieg�sz�t�s k�l�n�sen fontos. Az energi�ban gazdag takarm�nyoz�s miatt pihen�napok ut�n f�nn�ll a b�nul�sos izomfest�k-vizel�s (myglobinuria, p�nk�sdi betegs�g) vesz�lye, ez�rt pihen�napokon cs�kkents�k a fejadagot �s mindenk�ppen j�rtassuk meg a lovakat.

K�l�n bizotts�got hozott l�tre a FAO az ig�s�llatok t�mak�r�ben. Az 1996-os zaragozai szimpoziumon TISSERAND foglalta �ssze az ig�slovak takarm�nyoz�si strat�gi�j�t (FAO-REU, 1996).