Eredet: 20.-dik sz�zad

Sz�n: B�rmely sz�n

Marmagass�g: 160cm

S�lya: 400-450kg

Term�szete: Tanul�kony, b�tor

K�lleme:

Gy�ny�r� fej,nagy szemekkel, felt�n�en sz�les homlok.A r�vid h�t �s �gy�k szinte t�k�letes. K�lleme mint egy kiv�l� arab�, de a test nagyobb,t�megesebb.

Jelleme:

Kiv�l� fogat �s h�tasl�, alkalmas sportl�nak is. Nagyon gyorsan tanul� fajta.

T�rt�nete:

B�boln�n Csenkovics J�zsef kapit�ny, aki a teny�szt�st fel�gyelte f�k�nt mez�hegyesi kanc�kkal, n�h�ny spanyol �s berber m�nnel olyan alap�llom�nyt hozott l�tre, ami megfelelta kiemelked� min�s�g� l��llom�ny el��ll�t�s�ra.Sz�ri�ba szerveztek exped�ci�t, �s onnan hoztak lovakat,melyek nagyok,nemesek,kitart�ak,voltak, majd teny�szt�sbe �ll�tott�k �ket. �gy j�tt l�tre a b�bolnai arab fajta, amit ma shagy�nak nevez�nk. Fadlallah el Hedad Mih�ly exped�ci�j�val ker�lt Magyarorsz�gra a fekete m�n O'Bajan valamint Koheilan. A 2.-dik vil�gh�bor� el�est�j�n Pettk� Szadtner Tibor mened�ket k�rt a lovaknak Bajororsz�gban, de itt csak az �llom�ny fel�t tudt�k elsz�ll�solni. Miut�n az amerikaiak megsz�llt�k D�l-Magyarorsz�got, a lovak egy r�sz�t k�nyszer�rver�sre bocs�jtott�k, m�sik r�sz�k gy�gyszert�rakat szolg�lt, a t�bbi pedig hadi zs�km�nyk�nt az USA-ba ker�lt. A m�nes s�lyos k�rokat szenvedett. �rdemes megeml�teni Ramzes �s Gazal 7. nev�t, akik ugyan csak maradand�t alkottak a shagya fajt�ban. A (WAHO) 1978-ban ismerte el �n�ll� fajtak�nt a shagy�t. A Nemzetk�zi Shagya Sz�vets�g seg�ti a r�gi m�nvonala, kancacsal�dok meg�rz�s�t, �s a shagya t�rzsek fennmarad�s�t. A fajta a nev�t Shagy�r�l kapta, mely egy fak� sz�n� az �rlagos arabn�l magasabb m�n , a Kehil/Siglavy t�rzsb�l sz�rmaz� l� volt.