Eredet: Id�sz�m�t�sunk el�tt

Jelleg: Arab

Marmagass�g: 160cm

K�llem:

Egyenes,enyhe kosfej,er�s nyak,alacsony mar. A lapocka n�ha meredek, a v�ll ki�ll�. Amellkas m�ly,a far �s a h�ts� l�bak t�volr�l sem t�k�letesek. A v�gtagok gyakran hib�sak, de kem�nyek,sz�razak,ellen�ll�ak. A farok m�lyen t�z�tt, d�s.

Jellem:

Rendk�v�l sz�v�s, ig�nytelen,er�s,r�vidt�von nagyon gyors, hihetetlen�l kitart� fajta. L�p�se r�vid, �get�se kiss� akci�s, v�gt�ja k�nnyed, de nem el�g t�rtnyer�. Nagyon k�t�dik a gazd�j�hoz, er�s idegzet� �s j�l alkalmazkodik. Nagy munkak�szs�g�, bar�ts�gos l�.

T�rt�nete:

A berber az Equus africanus Sanson f� t�rzse. Ez a popul�ci� a j�gkorszak el�l menek�lt vadlovak lesz�rmazottj�nak tekinthet�, �gy val�sz�n�,hogy a berber az arabn�l is �sibb fajta. Sajnos a berber f�k�nt Eur�p�ban, sohasem tudta kiv�vni mag�nak azt az elismer�st, amit az arab �s az angol teliv�r kiharcolt mag�nak. Ennek oka legfpk�pp az ismeret hi�nya, �s a hi�nyz� sz�rmaz�si lapok. A 7.-dik sz�zadt�l megkezd�d�tt az arabokkal val� nemes�t�s, �s a k�t fajta kevered�se. A fajta a 17.-dik sz�zadban �rte el n�pszer�s�ge tet�fok�t.

Arab-berber

F� teny�szk�rzete ma Alg�ria, Tun�zia,�s Franciaorsz�g. Ma ez m�r k�l�n�ll� fajta. A teny�szt�s alapj�ul berber kanc�k szolg�ltak, melyeket arab m�nekkel fedeztettek. A legsikeresebb p�ros�t�snak a berber kanca X arab m�n (50%-50%), majd erre berber m�n (25%-75%) bizonyult. A berber v�rh�nyad semmik�pp nem ker�lhet 25% al�.

Breton-berber

A berber l� e neh�z test� v�ltozat�t Alg�ri�ban, Marokk�ban teny�sztik, �s mint neve is mutatja, a breton l�val val� keresztez�s eredm�nye. Szint�n k�l�n�ll� fajt�t k�pez, �s egyre elterjedtebb.

Teny�szt� Szervezetek:

A berber teny�szt�st ma  nagyobb m�nesekben folytatj�k. Tun�zi�ban az egyik 1881-ben alap�tott Sidi Thabet �llami m�nes, A m�sik El Bathan, 1872-ben alap�tott�k �s 1956 �ta f�ggetlen nemzeti m�nes, 50 m�nnel. A teny�szt�ket a Vil�g Berberteny�szt�inek Sz�vets�ge (OMCB) fogja �ssze.