A teny�szm�n t�pl�l�anyag-ig�ny�re vonatkoz�an kev�s tudom�nyosan megalapozott adattal rendelkez�nk. A m�n fertilit�sa szezon�lisan v�ltozik: a legjobb tavasszal �s legrosszabb t�len. Feh�rj�ben gazdagabb takarm�nyoz�ssal �s mesters�ges f�nnyel janu�rban �s febru�rban m�r jav�that� a term�keny�t�k�pess�g. (Haz�nkban az �llami m�neket febru�r 15-j�nius 15. k�z�tti id�szakban helyezik ki a fedeztet� �llom�sokra.)

A m�n t�pl�l�anyag-ig�nye a teny�szid�nyen kiv�l a k�rnyezeti h�m�rs�klett�l �s mozg�sinenzit�s�t�l f�gg s �ltal�ban a k�nnyu munk�t v�gz� l��hoz �ll k�zel. Az elh�z�s h�tr�nyos a m�n nemi aktivit�s�ra, ez�rt fejadagj�t a tests�ly folyamatos ellen�rz�se alapj�n szabjuk meg. A m�n norm�l tests�lye mintegy 5-10%-kal nagyobb a kanc��n�l. A fedeztet�si id�szak el�tt 2 h�ttel a fejadag t�pl�l�anyag koncentr�ci�j�t n�velni kell. Er�s ig�nybev�tel (10-15 ugrat�s hetente) �s k�nnyu, 1 �r�s mozg�s eset�n az energiaig�ny az �letf�nntart�nak kb. m�sf�lszerese. A feh�rjeig�ny az �letf�nntart�nak 3-4-szerese, k�l�n�sen k�ntartalm� aminosavak ir�nti ig�ny nagy. Egy 600 kg-os m�n 60-80 gramm lizint �s 40-50 gramm metionin-cisztint ig�nyel. Az �sv�nyianyag- �s vitaminig�ny kb. a magasan vemhes kanc��hoz hasonl�that�.

MEYER (1986) egy 600 kg-os, napi 1-2 �r�s k�nny� mozg�st v�gz� m�nnek 4 kg r�ti-, 2 kg lucernasz�n�b�l, 2 kg zabb�l �s 3 kg l�t�pb�l �ll� fejadagot aj�nl (100-110 MJ DE, 1000-1100 gramm em�szthet� nyersfeh�rje). A l�t�p 52% zabb�l, 10% b�zacs�r�b�l, 10% b�zakorp�b�l, 10% extrah�lt sz�jadar�b�l, 5% sz�r�tott s�r�leszt�b�l, 5% hallisztb�l, 5% lucernalisztb�l �s 3% �sv�nyianyag-vitamin premixb�l �ll �s kilogrammonk�nt 11.6 MJ DE-t, 17.6% em�szthet� nyersfeh�rj�t, 12 gramm lizint �s 6.6 gramm metionin-cisztint tartalmaz, Tejpor, tejp�tl� csik�- (esetleg borj�-) t�pszer, esetleg nyers toj�s etet�se is sz�ba j�het.

Kedvez� hat�s� a z�ldtakarm�ny (5-10 kg-os) vagy a forr� leveg�vel sz�r�tott z�ldliszt (1 kg-os napi adagban) kieg�sz�t� etet�se.