| 
 Berber  2005.07.14. 11:27  A berber l 
Eredet: Idszmtsunk eltt Jelleg: Arab Marmagassg: 160cm Kllem: Egyenes,enyhe kosfej,ers nyak,alacsony mar. A lapocka nha meredek, a vll kill. Amellkas mly,a far s a hts lbak tvolrl sem tkletesek. A vgtagok gyakran hibsak, de kemnyek,szrazak,ellenllak. A farok mlyen tztt, ds.  Jellem:  Rendkvl szvs, ignytelen,ers,rvidtvon nagyon gyors, hihetetlenl kitart fajta. Lpse rvid, getse kiss akcis, vgtja knnyed, de nem elg trtnyer. Nagyon ktdik a gazdjhoz, ers idegzet s jl alkalmazkodik. Nagy munkakszsg, bartsgos l. Trtnete: A berber az Equus africanus Sanson f trzse. Ez a populci a jgkorszak ell meneklt vadlovak leszrmazottjnak tekinthet, gy valszn,hogy a berber az arabnl is sibb fajta. Sajnos a berber fknt Eurpban, sohasem tudta kivvni magnak azt az elismerst, amit az arab s az angol telivr kiharcolt magnak. Ennek oka legfpkpp az ismeret hinya, s a hinyz szrmazsi lapok. A 7.-dik szzadtl megkezddtt az arabokkal val nemests, s a kt fajta keveredse. A fajta a 17.-dik szzadban rte el npszersge tetfokt. Arab-berber F tenyszkrzete ma Algria, Tunzia,s Franciaorszg. Ma ez mr klnll fajta. A tenyszts alapjul berber kanck szolgltak, melyeket arab mnekkel fedeztettek. A legsikeresebb prostsnak a berber kanca X arab mn (50%-50%), majd erre berber mn (25%-75%) bizonyult. A berber vrhnyad semmikpp nem kerlhet 25% al. Breton-berber  A berber l e nehz test vltozatt Algriban, Marokkban tenysztik, s mint neve is mutatja, a breton lval val keresztezs eredmnye. Szintn klnll fajtt kpez, s egyre elterjedtebb. Tenyszt Szervezetek: A berber tenysztst ma  nagyobb mnesekben folytatjk. Tunziban az egyik 1881-ben alaptott Sidi Thabet llami mnes, A msik El Bathan, 1872-ben alaptottk s 1956 ta fggetlen nemzeti mnes, 50 mnnel. A tenysztket a Vilg Berbertenysztinek Szvetsge (OMCB) fogja ssze. |