A teny�szt�

A teny�szt� "�ll�tja el�" a versenyz�s alapanyag�t, a versenylovat. M�nes�ben teny�szkanc�kat tart, melyeket kor�bban sz�rmaz�suk ill. versenykarrierj�k  �s megfelel� eg�szs�gi �llapotuk alapj�n v�lasztott ki. Ezeket a kanc�kat m�rlegel�s ut�n megfelel� m�nnel p�ros�tja, hogy min�l jobb ut�daik legyenek. Az apa�llat lehet saj�t tulajdon, b�rbevett m�n, vagy b�rfedez�st v�llal� teny�szm�n. Ez ut�bbi esetben a teliv�r kanc�t sz�ll�tj�k a teny�szm�nhaz, mivel a mesters�ges term�keny�t�s eredm�ny�t nem ismerik el a m�nesk�nyvek teliv�rnek. A megsz�letett csik�k legal�bb 1 �vig a m�nesben nevelkednek, azt�n �vesen vagy 2 �vesen ker�lnek elad�sra. A teny�szt� k�lts�geit nagy�szt a csik�k v�tel�ra, m�sr�szt egy norm�lis keretek k�zt zajl� verseny�letben a megnyert d�jakb�l jut� r�szesed�s, az eladott, teh�t m�s tulajdon�ban l�v� lovak eredm�nye ut�n is jut� teny�szt�si pr�mium fedezi. A teny�szt�k t�bbs�ge persze maga is futtat, egyr�szt az el nem adott lovakat pr�b�lja versenyeztetni, m�sr�szt az eleve elad�sra nem k�n�lt, teny�szt�si lovak k�pess�gvizsg�lata is az � neve alatt zajlik.

A tulajdonos

A tulajdonos a verseny�let legjelent�sebb finansz�roz�ja. � az, aki megveszi a csik�t a teny�szt�t�l, majd tr�ningbe adja az idom�rnak, fizetve a l� tart�s�t �s a munkad�jat.Az � bev�tele a l� eredm�nyes szerepl�s��rt j�r� versenyd�j, ennek kellene fedeznie az egyszeri v�teli kiad�st, �s a folyamatos tart�si k�lts�geket. A tulajdonosok poz�ci�ja igen sz�les, 40-50 lovat tart� nyagyfuttat�t�l, az 1-2 lovat tart� kistulajdonosig.Van, aki v�llalkoz�sa nyeres�g�t ford�tja erre, van, aki �r�ks�g r�v�n jut t�bb lehet�s�ghez, �s van, aki szinte a sz�j�t�l vonja meg a falatot, hogy legyen kinek alm�t, s�rgar�p�t vinni. A Turf persze nem egyszer kisz�m�thatatlan. Hossz� t�von a nagyok val�sz�n�leg el�rik c�ljukat. A futtat� saj�t c�ljaira teny�szt versenylovakat, de �lltal�ban a legt�bb tulajdonos nagy �lma, hogy egyszer saj�t teny�szt�s� l�val nyerjen Derby-t.

Az idom�r

Az idom�r vagyis a tr�ner, a l� versenyre val� felk�sz�t�s��rt felel�s. Vezet egy kisebb k�z�ss�get, a nev�vel ell�tott ist�ll�t. A r�b�zott lovak sz�m�t�l f�gg az ist�ll�szem�lyzet l�tsz�ma: lov�szok, lovastanul�(zsok�jel�lt) valamint a hivat�sos zsok�. Az idom�r jellemz�en v�llalkoz�, aki ist�ll�j�t gazdas�gi egys�gk�nt vezeti, elsz�mol a tulajdonossal, alkalmazottakkal, p�ly�val egyar�nt. Feladata v�gezni vagy ir�ny�tani a csik�k bet�r�s�t, a versenyl�v� nevel�s, majd a lovak form�ba hoz�sa-tart�sa, versenyre val� felk�sz�t�s. Ugyanakkor felel�s a l� eg�szs�g��rt, feladata e tekintetben az eg�szs�g�gyi probl�m�k felismer�se, esetleg kezel�se. Az idom�r szem�lyis�ge, bizony�tott szak�rtelme, kor�bbi eredm�nyei jelentik a garanci�t a tulajdonos sz�m�ra, hogy j� helyre ker�lt a lova. Bev�tele a tart�sd�j �s a %, ami a nyert versenyd�jakb�l val� jutal�k m�r�k�t fejezi ki. Az idom�r foglalkoztat�sa piaci alapon t�rt�nik: a sikeresebb tr�ner esetenk�nt egy kisebb ist�ll� l�l�tsz�m�nak t�bbsz�r�s�vel dolgozik. A legsikeresebb magyar galopp tr�ner Imperi�l egykori idom�rja, Aperianov Zakari�s, aki p�lyafut�sa sor�n 17 derbygy�ztest nevelt, �s 15-sz�r volt champion.

A versenylovas

A versenylovas vagyis zsok�, �lltal�ban lov�szk�nt kezdi szakmai p�lyafut�s�t. Ha munk�ban r�termetts�get igazol, tr�nere lovagl�si enged�lyt k�r sz�m�ra, �s mint lovastanul� a nyilv�nos versenyeken is lovagolhat, ahol 3 �s 1 kg engedm�nyt kapaz �ltala vitt l�, ezzel �szt�nzik az idom�rokat a fiatalok foglalkoztat�s�ra. �jra bizony�tania kell, csak a 10-dik nyer�se ut�n kap ostorhaszn�lati jogot. Ezut�n m�r csak 2 �s1 kg az engedm�nye, de az ostorral egy�tt el�g cs�b�t� ahhoz, hogy a tehets�g�t v�gleg bizony�tsa. 25 verseny ut�n zsok�jel�ltnek nevezik, ekkor m�r csak 1 �s 1 kg engedm�nyt kap, v�g�l a 40-dik verseny�vel nyeri el a zsok� min�s�t�st, ett�l kezdve nincs engedm�nye. A zsok� a verseny�zem szt�rja. Seg�ti a lovakat a min�l jobb teljes�tm�nyre,. �lltal�ban alacsony termet�, k�nny� s�ly� ember, hisz a felszerel�ssel egy�tt kell tudni v�llalnia az 50-60kg k�z�tti s�lyt, mint lovagl�si terhet.

Versenyint�z�s�g:

A versenynap legf�bb �re, a p�lya �llapot�t�l, a szerepl�k megfelel� megjelen�s�ig minden az � ellen�rz�si hat�sk�r�be tartozik. Legink�bb persze a futamok fel�gyelete, a szab�lyok betart�s�nak ellen�rz�se. Sz�monk�r�si, b�ntet�si jogk�re van szab�lytalans�g, hanyags�g, sportszer�tlens�g eset�n. A l�verseny�let egyik garanci�ja.

Versenytitk�r

Els�sorban a verseny�let szervez�se, felt�telrendszer�nek kialak�t�sa a feladata. Az �ves versenynapt�r �s az egyes versenynap programjainak a megszerkeszt�se egyar�nt.

Hendikepper:

A versenyek eredm�nyeinek feldolgoz�sa, a lovak futott form�inak �rt�kel�se, a hendikep be�ll�t�soknak a fut�sok alapj�n t�rt�n� folyamatos m�dos�t�sa a feladata.

Starter:

A start technikailag korrekt lebonyol�t�s��rt felel�s, �s az�rt, hogy senki ne szerezzen jogtalan el�nyt. A fegyelmezettlen indul�kkal szemben szankcion�l�si joga van.

L�versenyz�st Fel�gyel� Bizotts�g:

Kijel�li a versenyint�z�s�g tagjait, d�nt az enged�lyek kiad�s�r�l. A l�versenyz�s legf�bb fel�gyel� szervezete.